A portfólió avagy referencia oldalak célja minden szakmában az, hogy bemutassa munkáinkat, tanulmányainkat, digitális önéletrajz is valamilyen szinten. De vajon szükség van-e erre ahhoz, hogy több ügyfelünk, avagy jobb munkahelyünk legyen? Egy junior fejlesztőnek mindenképpen szükséges? Senior programozóknak és fentebbi szinten ez elhagyható?

---

IT szintek: junior vs pályakezdő, első munkahely portfólió oldal nélkül

Ahhoz, hogy ezt a témakört jobban szétszedjük, meg kell ismerkednünk alapvető IT szintekkel programozási, fejlesztői területen belül, ill. azt mi alapján szerezzük meg az első munkahelyet.

Az első munkahely sikeres felvételije után juniorok leszünk, vagy pályakezdők, vagy gyakornokok.

Van az a pályakezdő autodidakta, akinek soha nem volt még állása az IT piacon belül, akinek gyakorlati helye sem volt, hiszen nem volt egyetemista és van az, aki egyetem alatt már dolgozott valahol részmunkaidőben (gyakornokként), ezáltal tapasztalatot szerezve könnyebben véve az akadályokat a munkaerőpiacon.

Amikor kikerülnek egyetemről azok a tanulók, akik már előtte dolgoztak valahol gyakorlati időszakban, gyakran sikeres felvételt nyerhetnek junior fejlesztői állásra, mentorált környezetben.

Akik pedig autodidakta módon érték el mindezt a konnektivizmus (hálózatalapú tanulás) adta lehetőségekből adódóan, hozzájuthatnak egy kezdő munkahelyhez, őket hívjuk pályakezdő fejlesztőknek. Olyan esetben, lehet itt is gyakornoki munka, ha valamilyen képzés után felajánlanak nekünk egy tanulói fizetést a munkánkért cserébe.

Ez a különbség abból adódik, hogy az egyetemisták jó esetben több évet végigtanultak keményen, több technológiát és nyelvet mélyebben érintettek, mint az aki önállóan ezt egy fél év alatt kb. felszedte magára. Én is autodidakta módon tanultam meg nagyon sokmindent. Mivel az informatikai OKJ-t ezelőtt 10 évvel végeztem, így újrakezdőnek számítottam, emiatt én is éreztem bizonyos feladatoknál ezeket a különbségeket a bőrömön.

Persze ezek is tanulható dolgok, de mennyivel jobb lett volna, ha az egyetem már ad egy olyan alapot, amivel ezek a feladatok is könnyebben áthidalhatóak már a junior vagy trainee korszakban.

Első munkahely

Fentebb már írtam, hogy egyetemistáknak viszonylag könnyebb a munkába állás, hiszen a gyakorlati hely sokat dob az első igazi munkahelyük megtalálása felé. De mi van azokkal, akik autodidakta módon tanultak? Nekik jobban el kell tudni adni magukat, és megmutatni mit tudnak. Viszont mindkét kezdő ágnak szüksége lesz alapvető dolgokra a munkaerő piacra lépésnél, már tanulási fázisban is.

Elengedhetetlen eszközök, információáramlás

Mielőtt elkezdenénk munkahelyet keresni szükségünk lesz:

• egy jól összerakott CV-re és motivációs levélre. Elég sokféle ingyenes önéletrajz készítő netes weboldal van már, én a CV-template-et szoktam használni.
• egy GitHub profilra, ahol az általunk készített weboldalak, programok kódjai megtekinthetőek
• sok-sok motivációra, amikre én azt szoktam ajánlani, hogy hozzunk létre például egy CodePen profilt, és oda készítsünk szemléletes gyakorló feladatokat, amiket mások előtt fel merünk vállalni, amikre büszkék is lehetünk. Avagy építsünk saját márkát, vagy készítsünk, tanuljunk olyan dolgokat amikkel könnyebbé tehetjük a napjainkat.
• LinkedIn profil, mivel ez is egyfajta digitális önéletrajz, amit a cégek, HR-esek szeretnek átnézni. Eleinte, ez jó ha minden releváns munkahellyel ki van töltve és tanulmányokkal, de később úgyis a mások által (akikkel együtt dolgoztunk) adott értékelések fognak számítani és a pontozások.
• kapcsolatok, szakmai mentor, ezeknek a megszerzését, akár programozói csoportokba is megtehetjük, vagy szakmai esteken, meetup-okon.
• legalább egy erős alapszíntű angol tudásra, hiszen az angol az a közös nyelv amit minden programozónak ismernie kell. Ezáltal megérthetjük külföldiek kódjait is. Illetve sok szakmai anyag, ami naprakész, illetve dokumentáció angolul van jelen az interneten.
• egy szépen összerakott portfólió oldal, melyen megismerhetnek téged, a készségeid, a referenciáid, hiszen szebben mutat, ha itt van egyben összeszedve és nem e-mail-ben küldözgetjük a linkek halmazát a leendő munkáltatónak.

A suszter és a cipője

A portfolió oldalak digitális lenyomatok arról, kik vagyunk, mivel foglalkozunk, amolyan netes önéletrajz. Tudjuk hogy kellene, de a tudás vagy a munka még jobban kellene, és emiatt ez mindig csusztatva van, vagy el sem készül egyáltalán, mert mire lenne időnk erre, addigra meg már nincs szükség rá. Nem elengedhetetlen része a jó munka megtalálásának, de az egy plusz pont ha ez is megvan. Meg ez kb. olyan, mint a suszter meg a cipője esete.

Ki ne ismerné a mondást, amely szerint a suszter cipője mindig lyukas? Ez bizony nem csak a suszterekre, de ránk is igaz! Na nem mintha az általunk elkészített cipőkkel lenne a gond, hisz néha szerencsétlenségünk vagy szerencsénk, annyi megrendelést, munkát kell teljesíteni, hogy pont a saját weboldalunk karbantartására, elkészítésére, nem marad időnk. Viszont egy jó, fancy technológiával kódolt oldal, melyet teljes egészében mi készítettünk el, nagyon jó belépő lehet az üzleti világba, munkahelyekre.

Medior, senior, architect szint

Hogy ki számít mediornak, seniornak stb., ez nem csak az évek függvénye és nem csak a tudásé, mert van olyan senior aki egyik munkahelyen már architect-nek számítana, másikon meg senior lenne, vagy erős medior. Nem feltétlen van szerződésbe leírva, hogy junior programozó, vagy trainee programozó - csak annyi, hogy szoftverfejlesztő, vagy programozó. Ezek a szintek KKV szektorban eléggé elmosódnak, multiknál pedig nem mindig egyértelmű, ki miért medior vagy junior.

Minek a portfólió oldal? Minek az önéletrajz?

Több seniort és architect-et kérdeztünk meg, szerintük felesleges a portfólió oldal de még a CV is, hiszen ott a LinkedIn profil, akkor minek kérnek magyar-angol CV-t? Ebben egyetértek velük, szerintem is felesleges még egy doksi, de ezt még itthon nem engedték el a munkáltatók. Úgy néz ki mindig ragaszkodunk valamihez, ami a múltunkhoz kapcsolhat kicsit minket. Pedig a mai digitalizálásban, ez ma már szerintem is elhagyható lehetne. Sokaknak nincs is CV-je se, mert nem hajlandó erre időt pocsékolni. Vannak referenciáik, és Github profiljuk, amit szívesen eküldenek, ill. már itt a munkaváltás legtöbbször ajánlás útján megy.

Vállalkozási létben, fontosabb már a weboldali jelenlét, de itt is sok az ajánlás általi munka és ha sok a megrendelés, nincs mindig idő a sajátunkra.

Referencia oldalak, nem csak fejlesztőknek

Ma már sokféle weboldal létezik. Az első legfontosabb, hogy eldöntsük, nekünk mire van szükségünk, mit szeretnénk ténylegesen a weboldallal elérni.

Az ingyenes megoldásoktól kezdve milliós nagyságrendig kaphatunk ajánlatokat. Nem mindegy, hogy csak bemutatjuk a termékünket, szolgáltatásunkat vagy egy webshop-ot készíttetünk. Arra se árt rákérdeznünk, hogy keresőoptimalizálásra technikailag előkészített oldalt kapunk-e vagy teljesen kész keresőoptimalizált oldalt. Ilyen esetekben nem árt szétnézni a fejlesztő portfólió oldalán.

Látogassuk meg az általa készített referenciaként felsorolt oldalakat és teszteljük le telefonnal, tablettel, laptopon, ill. bizonyos kereső vagy kulcsszavakra behozza-e az adott oldalt a Google keresője.

Egy jó weboldal nem csak önmagáért van, hanem illeszkednie kell a stratégiánkba, hogy elérjük a célunkat.

Te mit gondolsz a portfólió weboldalak jelentőségéről?