Az előző cikkemben volt szó arról, hogy mi is alapjában véve a MongoDb és milyen flexibilitást nyújt, ellenben arra nem tértem ki, hogy is tudjuk ezt fellőni. Aki türelmetlen és nem akar vesződni a felületén ki tudja próbálni azt. Most viszont arról lesz szó, hogy tudjuk PHP alatt működésre bírni a rendszert és ha ez megvolt, akkor az alap parancsokkal és visszatérési értékükkel fogunk foglalkozni.

Ha PHP alatt akarjuk felerőszakolni a dolgot, akkor két lehetőség áll előttünk. Az egyik ha a Pecl kiterjesztéseken keresztül tesszük meg ezt.
Ehhez a terminált nyissuk meg (igen, ismét gonosz linuxos példákon át mutatom be a dolgot) és ha szerencsénk van, már fel is raktuk valamikor közvetve a pecl kiterjesztést, aminek egy saját package manager részét fogjuk használni.

1
pecl install mongo

(a phpize packagere lehet szükségünk lesz, ezt a php5-dev csomaggal tudjuk magunkévá tenni)
Ha feltelepült, akkor már csak a php.ini fájlban kell hozzáadni a következő sort:

1
extension=/abszolut/eleresi/ut/mongo.so

Ezután csak újra kell fingatni az apache-ot és a phpinfo() ki is böki ha sikerrel jártunk.

A másik megoldás egy fokkal bonyolultabb, abban az esetben fel kell szuttyogjunk githubra és onnan letölteni ezt. Csomagoljuk ki, terminálban lépjünk a könyvtárba ahova ezt tettük és

1
2
phpize
./configure && sudo make && sudo make install

Ezután az előbbi módszerhez hasonlóan írjuk bele a php.ini fájlba az elérési útját és indítsuk újra az apache-ot.

Ha ezzel megvolnánk, akkor nincs más hátra, zuhanjunk neki.

A legelső, hogy felcsatlakozunk a MongoDb service-re. Ezt pedig a MongoClient osztállyal tudjuk megoldani.

1
2
$pongo = new MongoClient(); // ugyan nem adtunk át neki semmit, mégis működni fog, mivel alapjáraton van annyi esze, hogy localhoston nézi a default portot, ami nekünk épp kapóra jön
$testdb = $pongo->selectDB('test'); // ezzel tudunk a test database-hez csatlakozni, amit alapjáraton létre is hoz a telepítő

Innen kezdve hasonló a helyzet, mint SQL-nél, itt kijelöltük a DB-t, azon belül a collectionöket kell mostmár elérnünk, amik az SQL táblákkal egyenértékűek.

1
$collection = $testdb->selectCollection('collectionNeve'); // ilyen módon tudunk kijelölni egy adott collection-t, innen kezdődhet bárminemű betyárkodás

“CREATE TABLE”

Kollekciókat a következő paranccsal tudunk létrehozni:

1
$testdb->createCollection('iLoveSql'); // ezzel az egyszerű paranccsal létre is hozhatjuk a collection-t, mint már említettük, flexibilisek vagyunk, ezért nem kell fieldeket definiálni és hasonlók, persze második paraméterként elfogad ez is opciókat

“DROP TABLE grades”

A collection-ök ugyanilyen könnyedséggel törölhetőek:

1
$testdb->dropCollection('iLoveSql');

“INSERT INTO”

Akkor adjunk hozzá valamit a világhoz:

1
2
3
$collection = $testdb->selectCollection('iLoveSql'); // ezeket a parancsokat egy már kijelölt collection-ön tudjuk végrehajtani, nem pedig az adatbázison magán

$collection->insert($ojjektumVagyTomb); // itt beilleszthetünk egy tömböt vagy objektumot is akár, második paraméterként szintén opciókat adhatunk meg. Vigyázzunk, a beillesztendő objektumnak nem lehetnek privát/protected tagváltozói, valamint a string-ek csak UTF-8 formátumúak lehetnek, mert különben kivételt hajigál. Ha a beillesztendő dokumentumnak nincs _id fieldje/tagváltozója (ez egyfajta unique primary index), az automatikusan létrehozásra kerül és egy MongoId objektum fog belekerülni.

“SELECT * FROM users WHERE 1=1”

Mivel mi már kijelöltük az adott kollekciót, ezért azt már nem kell megadnunk, csak a keresési feltételeket és a mezőket, amikre szükségünk van.

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
$result = $collection->find(array(

    'access_token' => $token, // olyan dokumentumot keresünk, ahol a dokumentum->username = az általunk megadottal

    'scope' => $scope,

    'expires' => array ( // figyeljünk, mert itt már egy beágyazott tömb van

            '$lt' => $date, // ez itt egy  'expires' < $date. Vigyázzunk, hogy single quote-okat használjunk, mert különben a PHP megpróbálja értelmezni a $lt-t, mint változót, pedig az csupán annyit jelent esetünkben, hogy 'less than', azaz kisebb.

            ),

      ),

); // a fenti lekérés egyenértékű egy "SELECT * FROM `collectionNeve` WHERE 'access_token' = $token AND 'scope' = $scope AND 'expires' < $date"-el.

MongoDate: Az adatbázisban lévő dátumokat a MongoDB nem stringként vagy számként tárolja, hanem úgynevezett MongoDate objektumokként, ami objektumok igazából szimpla value object-ek, és egymással az adatbázis össze tudja őket hasonlítani.

A metódusunk visszatérési értéke egy MongoCursor objektum, amit hasonlóképpen lehet kezelni, mint egy PDO resultsetet, tehát foreach-el tömbbé erőszakolhatjuk azt és minden egyes visszaadott elem egy dokumentum lesz az adatbázisból.

Létezik findOne függvény is, ami mindenképp egy dokumentumot ad vissza

“UPDATE bank\_account SET money = sok”

Az update-re is van megfelelőnk, aminek a neve kinda obvious. Első paramétereként a keresési feltételeket várja, másodikként pedig egy új objektumot vár, vagy egy asszociatív tömböt a következő felépítésben:

1
2
3
$setArray = array('$set' => array('propertyToSet' => 'value')); // itt is vigyázzunk a $set stringet körülvevő single quote-okra. 
$queryArray = array('identifier' => 3644554);
$objectToReplace = array('propertyToSet' => 'value');

1
2
3
$collection->update($queryArray, $setArray); // ez az adott értéket beállítja 

$collection->update($queryArray, $objectToReplace); // ez viszont lecseréli a komplett objektumot és csak a fent megadott egy mező lesz benne (az _id-t leszámítva persze), ezért erre figyeljünk, mert könnyen cs***re futhatunk.

REMOVE

Ha törölni szeretnénk, akkor szintén adott collection-re specifikusan tudjuk megtenni azt:

1
$collection->remove(array( 'sql' => true)); // ahol az sql mező true-t tartalmaz, az mehet a süllyesztőbe!

Amint a fenti példákból láthattuk, nem egy nagy ördöngősség magunkévá tenni mindezt és ez a flexibilitás hatalmas szabadsággal ruház fel. Viszont mielőtt mindenki teljesen felhagyna az SQL megoldásokkal, mert az leszabályozza a mezőket, gondoljon bele abba is, hogy ez a flexbilitás + a PHP dinamikusan típusos mivolta eredményezhet nem várt hibákat, ha komplex objektumokat kezelünk az adatbázisban, úgyhogy azok ellenőrzését nekünk kell megtennünk, mert a MongoDb hű szolgaként kérdés nélkül megtesz nekünk bármit és a végén csak fogjuk a fejünket, ha már 100-200 objektumot toltunk az adatbázisba fail adatokkal.

Egyelőre ennyi legyen elég kisfröccsnek! Akinek ez nem elég vagy nem bírja kivárni a következő írásomat, annak ajánlom a Révai Nagylexikont az M betűnél!